Dunaferr - Tatabánya Carbonex KC: 32:33

Tegnap este játszotta a Tatabánya a kézilabda Budapest Bank Liga (NB1) alapszakaszának utolsó mérkőzését Dunaújvárosban. A tabellán a Dunaújváros 27 pontjával a harmadik, a Tatabánya pedig 26 pontjával a negyedik helyen zárt. A meccs tétje tehát az alapszakasz harmadik helyének megszerzése volt: hazai győzelem és döntetlen esetén is a dunaújvárosiak örülhettek volna, a tatabányaiaknak csak a vendég győzelem jelenthette a dobogós helyet. Az igazi tét azonban nem is az alapszakasz 3. helye volt, hanem az, hogy aki előrébb végez, az a rájátszás első körében elkerüli a hazai mezőnyből kiemelkedő Veszprémet.

A meccset nagy várakozás előzte meg: a Dunaferr szeretett volna hazai pályán visszavágni az idegenben elszenvedett 13 gólos kiütéses vereségért, a Tatabánya pedig megmutatni az elmúlt két elvesztett meccs után, hogy nem véletlenül vannak ott a tabellán az első négyben.

Sokan a múlt heti csúfos hazai vereség után nem bíztak a Carbonex csapatában. Mi ennek ellenére úgy döntöttünk (családostól), hogy elmegyünk Dunaújvárosba, a helyszínen támogatni a fiúkat. A csapat most is indított szurkolói buszt, amely az előzetes jelentkezések alapján nem telt meg, annak ellenére sem, hogy ingyenesen lehetett igénybe venni. Ez nem túl jó előjel volt. Ennek ellenére kellemes meglepetés volt, hogy sokan jöttek autóval is, így a vendégszektor teljesen megtelt. :)

Aztán elkezdődött a meccs, Nagy Kornélt nem tudtuk tartani, hamar ellépett a hazai csapat. Amikor a 10. perc táján 5 gólos hátrányban voltunk, már nem nagyon bíztunk győzelemben, inkább csak tisztes helytállásban. Aztán 7 gólra is nőtt a különbség, de mi buzdítottuk a csapatot. Eddigre összeállt a védekezés is, Nagy Kornélt is sikerült emberfogással kikapcsolni a játékból, és egy 5-1 tatabányai sorozattal sikerült visszahozni a meccset. Félidőre már csak 2 gól volt a hátrányunk.

Aztán a második félidőben tovább javult a védekezés, fej-fej mellett haladt a két csapat. A félidő közepére sikerült egyenlíteni, majd később 2 gólos vezetést is szereztünk. A 2 gólos előny a végére 1-re olvadt, de a lényeg, hogy győztünk!

Az utolsó 10 percet már állva szurkoltuk végig, hangom most sincs még. :) Aztán még sokáig szólt a "Szép volt fiúk!" is, majd kint a csarnok előtt megvártuk a csapatot, és utána (negyed 10 körül) indultunk haza.

Fantasztikus élmény volt, sajnálhatja mindenki, ha kihagyta.

Sajnos Szegedre valószínűleg nem tudunk elmenni, de távolról is szurkolunk a fiúknak.

Hajrá Tatabánya, hajrá Carbonex! :D

Comments

nem gondoltam volna, hogy ekkora kézilabda szurkoló lesz belőled :-)

Én sem. :)